1.rész

"15 évvel ezelőtt"
A Cromman-bolygót megtámadták a Nukleoidok. A Nukleoidok olyan lények, akik a Gifted-eket, más néven kiválasztottakat, akarják elpusztítani. Hogy miért? A valász egyszerű. A hatalomért.
A hatalomért képesek vagyunk akár ölni is, nemde?
A Nukleoidokat csak a Gifted-ek tudják megállítani, ezért folyik a pusztítás.
A kiválasztottak mindössze tízen vannak, egyetlen egy célra kiélezve.
A békére!
A béke, mint hatalom kiveszett a Pollanról, a főhősünk szülőbolygójáról.
Egy ősi varázsló beletette a békét tíz medálba, amit ha egy helyre rakunk le, mindennél hatalmasabb lesz.
Viszont ez hatalmas erő.
Nem bírja el egy-két ember.
Ezért választották ki a bölcsek azokat a gyermekeket akiknek a jel bele volt vésődve a lábukba.
Annak a tíz gyereknek kell megvédeniük a galaxist és elpusztítani a Nukleoidokat.
Már kilenc gyermek meg volt és mind a kilencet elküldték az emberek közé.
De a tizedik csak később született, így ő volt a legfiatalabb.
Méghozzá Caroll királynő és Darwin király egyszülött lánya volt az utolsó.
Mikor már javában kitört a háború, a király úgy rendeltetett, ahogyan azt a prófécia leírta:
,,Az utolsó gyermek lesz a legerősebb és neki kell vezetnie a társait."
Elbúcsuzván a lányuktól, az uralkodók a földre küldték a gyermeket...
"15 évvel később"
-A 117-es versenyző következik-jött be a várakozóba a diszpécser.
Egy mély levegőt vettem, amit lassan szaggatottan fújtam ki, majd elindultam a hölgy után.
Nagy a tét, hiszen a RDBMTE-be jelentkeztem éppen, ami hosszasan annyit jelent, hogy River Dale Balett és Modern Tánc Egyesület.
Mikor a színpadra értem, öt ember ült velem szemben.
Rebecca Stingson, a RDBMTE igazgatónője, Charles Know, a RDBMTE modern tánctanára, Camille Thomson,a balett tanárnő, Ricky Fuego, az üzemeltető és a híres Serafin Anderson, aki Port Angeles legnevesebb táncosnője. Ez volt a zsűri.
-Avery Morgan?-kérdezte Miss.Stingson.
-Igen.
-Kezdheti-adta ki a ,,parancsot", mire elindult a zene.
A mindenem a modern tánc így egy olyan dalt választottam amj én vagyok, ami kifejez engem. Méghozzá Meg & Dia - Monsterjét. Jó, kicsit hasonlít a Skrillexhez, durva is egy aprócskát, de ritmikus és táncolható.
Miután végeztem meghajoltam és kimentem a folyosóra.
Utánam csak egy fiú volt, majd miután ő is vissza jött, az öt zsűri lépett be a várakozóba.
-Az eredményeitek a fali táblán találhatóak. Aki a piros vonal felett van, bekerült, aki alatta, attól sajnos búcsút kell intenünk. Párokba osztottunk titeket, a tábor három nap múlva lesz, a tájékoztatót már elküldtük-vázolta a helyzetet ismét Miss.Stingson, majd elmentek.
Nem mertem a fali újsághoz menni, meg amúgy is vagy hatan álltak előttem, ígyhát megvártam, hogy arrébb oszoljon a tömeg.
Egy fiú állt meg előttem.
-Te vagy Avery Morgan?-kérdezte.
-Igen-mosolyogtam rá. Sőt, szinte felnéztem rá, eléggé magas volt.
-Christian Ortega. A partnered-hajolt meg.
-Mi?-döbbentem le.
-Nem örülsz?-vonta fel a szemöldökét.
-Bekerültem?-kérdeztem vissza.
-Igen-mondta értetlenül.
-Úristen-ugrottam fel és majdnem leterítettem Christiant.